"Meghaladtuk a társulati tablókat" - Trainingspot 2018.

Az elmúlt években fokozatosan produkciós műhellyé alakult az immár 11 éve működő Trainingspot társulata. Jelenleg sok kisebb, különféle műfajú és könnyen utaztatható előadást játszanak országszerte és határon túl is. Az alapító Pap Gábor (Papesz) és Manyasz Erika társulatvezető, színésznő válaszolt újévi kérdéseinkre.

- A korábbi tervekhez képest hogy sikerült számotokra a társulat 2018-as éve?

Papesz: Az évet egy tavalyról átkerülő 10 éves jubileummal kezdtük február legelején, ami nagyon jól sikerült. Több helyszínen (VMG, Mária Café, Jurányi, Kodály Iskola, Era lakása, Auróra) 3 napon át zajlottak az események, amin végre egyben láthatták a nézők (és mi is) mostanra 5 előadásosra duzzadt színházi nevelési kínálatunkat, de 2 lakásszínház, 1 bábszínházi, 1 felolvasószínházi előadás és egy koncert színesítette a programot. Nagy örömünkre többen végigkísérték a teljes programot, én pedig végre hivatalosan is leköszöntem a társulatvezetésről, átadtam a stafétát Manyasz Erának és Jobbágy Katának, akik már régen ügyvezetőként dolgoztak az ezt megelőző években is.

Sérülés (Boznánszky Anna, Bora Levente, Ivák Bence, Buzási Fanni)

A továbbiakban is sikeresnek mondható az évünk, hiszen a Sérüléssel (első indulóként) különdíjat nyertünk a kaposvári Biennálén, majd az előadás megosztva a Soltis Fesztivál díját is elnyerte, emellett Jobbágy Kata a legjobb színésznőként Figer Szabina-díjat kapott. Az év további felében új produkciók készítését kezdtük el a gyéren folydogáló pályázati pénzekből, ezeket hadd ne részletezzem, majd akkor, ha elkészültek, úgyis értesültök róluk.

- A 2018-es év alapján melyik lenne az a 3 szó vagy kifejezés, mellyel a társulat munkáját jellemezni tudnád? Miért éppen ezek?

Papesz: Egy kifejezés jut eszembe, amely nemcsak az elmúlt, de az előtte lezajlott két évet is jellemezte: produkciós műhellyé alakulás. Mindez azt jelenti, hogy a 2016-ig tartó időszak után feladtuk a társulati tablókra való törekvést, és helyette jóval kisebb lélegzetű és létszámú projektekben kezdtünk el gondolkodni. Ennek lényege, hogy minden évad elején felkínáljuk a lehetőséget a csapat számára, hogy ki milyen előadást szeretne készíteni / ki milyen előadásban dolgozna szívesen.

Ennek révén lett végre újra karakterünk, egyfelől (zenés) színházi nevelési előadások készültek, illetve olyan kortárs szövegekre épülő projektek, amelyek pár emberrel, minimális technikai igénnyel bírnak, ennél fogva könnyen utaztathatóak. Az, hogy ez közben ez nem jár együtt minőségromlással, sőt jóval közönségbarátabb, jól jelzi a Sérülés mellett például a Kötmese, valamint a Replay és a Helyettem élsz című lakásszínházi előadások sikere.

Replay (Boda Tibor, Jobbágy Kata)

- Melyik előadásotok próbáira emlékszetek vissza a legszívesebben?

Papesz: Nagyon tanulságos volt számomra, hogy a Sérülés milyen komoly kínlódással készült, soha nem éltem meg ilyen típusú nehézségeket, de megérte, mert a végeredmény mind a hat alkotó közös gondolatainak és fáradozásának tükre, amire nagyon büszkék lehetünk.

Era: A Sérülés próbafolyamata számomra is tanulságos volt és nagyon izgalmas is egyben, hiszen most először kerültem olyan helyzetbe, hogy társrendezőként vettem részt a munkában. Emellett a Helyettem élsz című monodrámám (rendező: Bora Levente) próbái jelentettek a legtöbbet szakmailag és emberileg is. Levivel eddig is tudtuk és tapasztaltuk, hogy nagyon jól tudunk együtt dolgozni, ez a munkafolyamat azonban úgy érzem, tovább mélyítette és gyarapította személyes kapcsolatunkat és alkotói együttlétezésünket.

Helyettem élsz (Manyasz Erika)

- Volt-e olyan workshop, műhelymunka, színházi tréning, ami előrelendítette a csapatot, és amit akár másoknak is ajánlanál?

Papesz: Még a projektekben való működés kezdetén volt egy pár napos belső alkotói tábor, amiből több előadás is kinőtt. Tudom, tíz-tizenegy év távlatából már könnyebb ezt mondani, de mindenkinek ajánlom, aki nem próbálta, hogy ha alkotóilag elakadnak, akkor nagyon tud segíteni egy ilyen belső képzés, amiről kiderül, hogy a rendezői színházat és a társulati tablókat meghaladva többen is képesek lehetnek a színházi munka teljes spektrumában való gondolkodásra úgy, hogy az ne menjen a csapat által kialakított színházi nyelv rovására. Mindenesetre nekünk ez sikerült.

- Melyik előadásotokat játszottátok a legtöbbször ebben az évben? Miért éppen azt?

Era: A Sérülés című színházi nevelési előadásunkat. Ezt elsősorban a Füge Tantermi Projektjének támogatása révén tudtuk játszani. Illetve a Kötmese című előadásunkat, amelyet szeptember óta feldolgozó foglalkozással kínálunk az iskoláknak és az NKA támogatásával tudjuk forgalmazni.

Kötmese (Jobbágy Kata)

- Melyik az a 3 szó, ami az új évben előttetek álló feladatokat meghatározná? Miért ezek?

Era: Két praktikus és földhözragadt feladat: - forrásteremtés – Az egyre apadó minisztériumi pályázatok helyett muszáj lesz új támogatási, értékesítési formákat találnunk. - közhasznúság megszerzése És egy átfogóbb gondolat, mely mind a művészi, alkotói, mind az operatív feladatainkat meghatározza: megtartás és megújulás. Ebben az évadban készülő produkcióink mindegyikében több olyan alkotóval dolgozunk együtt, akik eddig még nem vettek részt a Trainingspot munkájában. (Ez alól kivétel Mesés Gazsi, aki Marosvásárhely után visszatért hozzánk.) Az új emberek mindig új inspirációt, új látásmódot, lendületet hoznak egy csapat életébe. Igyekszünk nyitottak lenni ezekre az új energiákra, beépíteni őket a Társulat életébe, mindeközben megtartani azokat az értékeket, amelyet a Trainingspot eddigi 11 éve alatt kialakított és fontosnak tart.

Cukor nélkül, feketén próba (Kőszegi Mária, Jobbágy Kata, Gál Bettina)

Szintén a megtartás és megújulás jegyében alakulnak játszóhelyeink is. Ebben az évben is tervezzük immár évek óta hagyománnyá vált turnénkat a Vajdaságba, emellett idén Felvidékre is ellátogatunk egy négynapos turné keretein belül. Számos budapesti és vidéki általános iskolával és középiskolával is ápoljuk a kapcsolatot és rendszeresen viszünk hozzájuk tantermi előadásokat, foglalkozásokat. Természetesen az iskolák körét folyamatosan bővítjük is újabb intézményekkel. Emellett pedig igyekszünk Budapesten is minél több játszóhelyen jelen lenni.

- Hogyan látjátok, 2019-ben mi lehet a Magyar Szín-Játékos Szövetség legfontosabb, reálisan elérhető célkitűzése?

Papesz: Közös események, fesztiválok a Magyar Drámapedagógiai Társasággal és az ODE-val. A most megkésve érkező egyedi apanázs rendszeressé tétele a stabilabb működés érdekében. Zsámbék, Fülek, Zenta és Szilágycsehi folytatása: a megkezdett közös gondolkodás, stratégia-alkotás a Kárpát-medencei magyar ajkú színjátszókkal.

4x100 próba (Magasi Dalma, Nagy Emese, Jobbágy Kata)

- Ha tanácsot kérne tőletek a kulturális államtitkár, miket javasolnátok neki a(z amatőr) színházi terület jobb működése érdekében?

Papesz: Először is: hozza rendbe, "helyezze vissza jogaiba" a lezüllesztett "népművelést", művelődésszervezést, hogy legyen sokkal több "természetes" befogadóhely az országban, illetve... lásd az előző bejegyzés második pontját. A magunk nevében: ne legyen hátrány a budapestiség (többféle körből és pályáztatásból vagyunk kizárva emiatt).

Era: Stabilabb, kiszámíthatóbb támogatási rendszer kidolgozása.

Borítókép:

T10! Koncert (Bagaméry-Nagy Orsolya, Benya Katalin, Gál Bettina, Bora Levente, Solténszky Ráhel, Boros Ádám, Balogh Péter)