Békés Pál darab a Kispesti Kisszínházban
A női partőrség szeme láttára… Kalandjátékot ígérő címe van az 1981-ben megjelent komédiának, amit ezúttal a Kispesti Kisszínház előadásban lehetett látni a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban – és reméljük ősztől újra látható lesz majd. (A bemutató akár tisztelgés is a 2010. május 28-án elhunyt író emlékének.)
Laboratóriumi fehérségű lakótelepi lakás (Cserkó Zsolt díszletterve) a ’70-es ’80-as évek Magyarországán. Válások, féltékenységi kirohanások, csövezés… sokféle kaland zajlik a főszereplő Torda Milán fordító-író ajtó nélküli lakásában, aki csak egyetlen kalandot szeretne végigjárni: pontosan fordítani angolból a női partőrség szeme láttára zuhanó repülőgép, és a kabinban vergődő pilótája leírását. Ehhez meg kellene találnia az állítmányt, de ebben az átmenő forgalomban, ahol a lépcsőház egyetlen, az itt lakók által közösségi módon használt telefonja van, folyamatos csengetéseivel, üzeneteivel, szinte lehetetlennek látszik. Az induló bohózati helyzet a cselekmény előre haladásával egyre inkább egy groteszk-szürreális eseménysorrá válik, és Grósz néni sikeres repülési kísérletével abszurd dimenziókba lép. A darab pár évtizeddel korábbi helyzetei ma is érvényesek, a rendezés megtartja napjainkra is érvényes üzenetét. Sok minden változatlan, vagy hasonló a korhoz, így a jelmezek maivá tételével szinte itt is van a mindennapjainkban. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy egy pillanatra sem lankad a nézőtér figyelme a szünet nélkül másfél órás előadáson, és a közönség hangos nevetésekkel igazolja vissza, hogy itt és most érvényesek a színpadon látható események.
És amikor Torda Milán rájön - amit mi nézők már néhány ütemmel korábban tudunk -, hogy fordítandó története tulajdonképpen a saját élete, ő maga a vergődő pilóta, az ostromló nők partőrségének közepette, mélyen azonosulni tudunk vele. Innen már csak néhány lépés a kulcs, az állítmány megtalálása. Ahogyan a füstölögve zuhanó gép a tenger felé alázsoborgott, minden zsiborgóvá válik. Zsibbadt alakok állnak a záróképben, és a rájuk boruló sötétben újra megcsörren a telefon. Nincs vége?! Mi lesz a következő keresendő állítmány? A Torda Milánt játszó Katona Tamás a lassú szétesés folyamatát ábrázolja. Egyre femininebbé, hisztérikusabbá válva keresi a kulcsszót. Maga is megdöbben, amikor kreatívan rátalál. Strausz Tünde Grósz néni szerepében az életből megfigyelt gesztusokkal építkezik. Alakítása hiteles. Stark Gábor a vak Dorzs tébláboló bizonytalanságát adja hitelesen. A Mihócs Nándort alakító Huszár Tibor az érzékeny lelkületű kocsmai macsó, igazságát kereső kiszolgáltatott férfi. A feleségét, Lídiát alakító Lassán Evelyn nőisségét bevető harsány bűvölő, aki nullpontról szereti megoldani az életet. A szexi Petronella nővér Máté Bernadett. Határozott, rámenős hódító. Pollák Orsolya a csöves Saci szerepében lendületesen, dinamikusan viszi szerepét. Amikor csöndben félrehúzódik, akkor is figyelni kell rá. Cserkó Zsolt nem e világba való abszurd Gyászhuszárja a rövid szerepben is többoldalúságát bizonyítja. Mindent egybevetve lendületes, jó játékot láttunk a Kispesti Kisszínház előadásában. A rendező, díszlettervező Cserkó Zsolt remek érzékkel vezeti csapatát, és a közönség befogadói elvárásaira is odafigyel. Van a csoportban tartalék. Várom a folytatást!
